Emberi bőrbe kötött könyv a Harvardon
A könyvek nemcsak történeteket, hanem meghökkentő sorsokat is őriznek. Néha szó szerint is. A következő bejegyzés egy különösen bizarr fejezetet mutat be az irodalom és a könyvkötés történetéből – egy kötetet, amely nemcsak a lélekről szól, hanem egy valódi emberi testdarabot is magán hordozott. A Harvard Egyetem döntése nyomán most egy korszak zárult le.
Egy különös és sokáig elhallgatott történet zárult le a Harvard Egyetem könyvtárában: eltávolították az emberi bőrrel bekötött könyv borítóját, amely közel egy évszázadon át volt a gyűjtemény része.
Az „Des Destinées de l’Ame” (A lélek sorsai) című könyv az 1880-as évek közepén született Arsène Houssaye tollából, és a lélekről, valamint a halál utáni életről elmélkedik. A mű különlegessége nemcsak tartalmában, hanem a borítójában is rejlett – egészen mostanáig. A kötet az 1930-as évek óta a Harvard Houghton Könyvtárban volt, és már egy évtizede tudni lehetett, hogy a borító valójában emberi bőrből készült.
A történet szerint a szerző a kéziratot barátjának, Ludovic Bouland orvosnak adta, aki a könyvet egy azonosítatlan női páciens bőrébe kötötte – a nő természetes halált halt és a halott testére senki nem tartott igényt. Bouland saját kezű feljegyzése a könyv belső oldalán olvasható: „Egy könyv, amely a lélekről szól, megérdemelte, hogy emberi borítása legyen.”
A Harvard most úgy döntött eltávolítja a kötet emberi bőr borítását. Az egyetem közleménye szerint „alapos vizsgálat, az érintettek bevonása és hosszas mérlegelés után” arra jutottak, hogy az emberi maradványok nem maradhatnak tovább a könyvtár gyűjteményében, mivel „a könyv eredete és története etikai szempontból erősen megkérdőjelezhető”.
A könyvtár most olyan módon kíván gondoskodni a bőrdarabról, amely „visszaadja a méltóságot annak a nőnek, akinek a bőrét felhasználták”, és további kutatásokat végeznek, hogy többet megtudjanak az azonosítatlan halottról.
A Harvard emellett önkritikusan elismerte, hogy korábban nem az etikai elvárásoknak megfelelően kezelték az ügyet. Egyes bemutatások során „szenzációhajhász, morbid vagy tréfás” hangnemet ütöttek meg, ami tovább csorbította az elhunyt nő méltóságát.
Az emberi bőrbe kötött könyvek – az úgynevezett antropodermikus bibliopegia – esetei a 16. századig nyúlnak vissza, de leginkább a 19. századi orvosi körökben voltak elterjedtek. Egyes esetekben kivégzett bűnözők testét adományozták a tudománynak, a bőrt pedig könyvkötők kapták meg.
Simon Chaplin, a Wellcome Könyvtár korábbi igazgatója korábban így fogalmazott: „Ezekből a könyvekből nagyon kevés létezik. Ez inkább alkalmi, izgalmat kereső gyakorlat volt, semmint valós szükséglet.”
A Harvard története egyúttal arra is emlékeztet: az etikátlan tudományos gyakorlatok nemcsak a múltat, hanem a jelen döntéseit is formálják. Még a könyvtárak polcain is meglapulhatnak a történelem súlyos terhei.
Forrás: BBC News – Harvard removes human skin binding from 19th Century book
A cikket az eredeti BBC News cikk alapján készítettük.
