A mártírium homályából – Sibe ősök és hősök a kínai nemzetépítés oltárán

A kötet középpontjában egy kevéssé ismert kínai etnikum, a sibék állnak. Szerzője feltehetően az egyetlen olyan kutató, aki velük együtt élve, hosszú időtartamú néprajzi terepmunkát végzett közöttük. Ennek az eredetileg mandzsu nyelvet beszélő etnikumnak a döntő többsége mindmáig az „őshazának” tekintett északkeleti tartományokban él elszórtan, de a Kína nyugati részén fekvő Xinjiang Ujgur Autonóm Területen belül ugyancsak nagyobb lélekszámú közösségeik vannak. Elszakadásukra 1764-ben, császári parancsra, a Nagy Nyugatra Telepítés néven ismertté vált esemény következményeként került sor. A mandzsu/sibe nyelvet és szokásaik jelentős részét mára csak az elzártan élő xinjiangi sibék őrizték meg. A két nagy csoport újbóli kapcsolatfelvételére a Kínai Kommunista Párt hatalomra jutása után (1949) került sor, majd a kínai nemzeti egység megteremtését célzó, a nemzeti történelem megírására irányuló program következtében megkezdődött a sibe identitás újrafogalmazása is. Ez az a folyamat, amelyet a szerző – ötvözve a sinológia, a történettudomány és a kulturális antropológia módszertanát – az 1950- es évektől egészen napjainkig követ nyomon. Célja, hogy lépésről lépésre feltárja az olvasó előtt: a Nagy Nyugatra Telepítés hogyan vált történelemből mítosszá, a sibe nemzeti identitástudat egy olyan értelmezését hívva életre, amelyben a legfőbb identitásformáló erő mindmáig az ősökről őrzött tudás maradt.
SÁRKÖZI ILDIKÓ GYÖNGYVÉR az MTA BTK Néprajztudományi Intézet Etnológiai Osztályának tudományos munkatársa. Egyetemi tanulmányait A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán végezte kínai nyelvi szakirányon. Doktori (PhD) disszertációját a PTE IDI Néprajz–Kulturális Antropológia Program hallgatójaként védte meg. Az MTA Prémium posztdoktori kutatói program résztvevőjeként az „örökségesítés” folyamatát vizsgálja a mai Kínában. Kutatásai középpontjában a kínai sibék állnak; több éven keresztül tartó terepmunkáit a Belső-Mongol Autonóm Területen, Heilongjiang, Jilin és Liaoning tartományokban, illetve a Xinjiang Ujgur Autonóm Területen folytatta