Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és alkotmány alapelvei

Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és alkotmány olyan örök érvényű filozófiai igazságokon és éles politikai meglátások során alapul, amelyek kiállták az idő próbáját. Az Atlanti-óceán innenső oldalán, saját alkotmányos rendszerünk újragondolása idején történelmi lehetőségünk, de felelősségünk is, hogy a világ legrégebben hatályos alkotmányának sikeréből tanuljunk, hiszen ahogy azt már az amerikai forradalmár, Thomas Paine is felismerte 1776-ban, „Amerika ügye széles értelemben az egész emberiség ügye”. Ebben a könyvben Matthew Spalding, a Heritage Foundation B. Kenneth Simon Center for American Studies igazgatója közérthető módon mutatja be az amerikai alkotmányozás történelmi útját, amely végül elvezetett a jogállami rendszer, a republikanizmus és a szabadság eszméjében rejlő alapvető filozófiai igazságok mint alapelvek elismeréséig. 2013. április 13-án 270 éve született THOMAS JEFFERSON amerikai államférfi, filozófus és építész. Azt iskolai tanulmányaiból remélhetőleg mindenki tudja, hogy ő szövegezte meg a Függetlenségi Nyilatkozatot, majd ő volt az Egyesült Államok harmadik elnöke. Már önmagában ez is elég lenne a halhatatlansághoz, de ő építészként is megállta a helyét, saját kastélya és a Virginiai Egyetem tervezésével "a középületépítés első nagy nemzeti irányát indította útnak". Emellett a korabeli tudomány eredményeit kiválóan alkalmazva gazdálkodott, gyárat igazgatott, foglalkozott matematikával és természettudományokkal, s beszélt vagy hat idegen nyelvet. S múlhatatlan érdeme, hogy ő vette meg Napóleontól Louisianát. De szükség is volt a területre, hiszen a ma félelmetes világhatalom akkoriban jószerivel Washington 15 mérföldes körzetére korlátozódott, ott élt a franciaországinak az ötödét kitevő ötmilliós amerikai lakosság döntő része. Az akkori politikusok is jóval szerényebb körülmények között tevékenykedtek mint manapság, s Thomas Jefferson még közülük is kirítt vagány hanyagságával. Elnökként is gyakran járt például lovon, amint akkoriban írták: "elvi kérdést csinál belőle, hogy amikor a Kapitóliumba kell mennie, hogy a közügyek miatt a nemzet képviselőivel találkozzék, egy szál lovon menjen, melyet a pajtába vezet, s egy karóhoz köt". (Kalendárium Press)