Az utolsó egyszarvú

Peter S. Beagle fantasztikus szépségű meseregénye – meglepő módon – ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt, pedig 1968-ban jelent meg Amerikában, és azóta több mint harminc kiadást ért meg csak angol nyelven.
A könyv világsikerét fokozta az 1982-ben készült animációs film, amely szintén nem jutott el Magyarországra. (Jelenleg folyik a mozifilm forgatása nemzetközi koprodukcióban, magyar résztvevőkkel, a bemutató pontos dátuma még ismeretlen.) Az Utolsó Egyszarvú méltán tarthat igényt a legnagyobb fantasy-meseregényekkel való párhuzamba állításra (A Gyűrűk Ura, Végtelen történet). Története – a világon utolsónak maradt, halhatatlan egyszarvú vándorútja eltűnt társainak felkutatására és megmentésére a Vörös Bika fogságából – valójában prózában írt költemény, gyönyörű tündérmese, melyben Jóság és Gonoszság azért ütközik, hogy a rabbá tett Szépség szabad legyen. A tündérmese dramaturgiájához illően az egyszarvú útja során segítőtársakra is lel: mellé szegődik Schmendrick, a kétbalkezes varázsló és Molly Grue, a törvényen kívüliek kapitányának kedvese, akik saját maguk is „megváltásra” várnak. Velük együtt jut el végül az egyszarvú Haggard király elátkozott várába, ahol szembe kell szállnia a gonosz varázslattal. Beagle művének, akárcsak a műfaj többi klasszikusának „címzettjei” sokan vannak: gyermek és felnőtt számára más-más jelentés bontakozik ki belőle a számos értelmezési lehetőség közül. Azok közé a remekművek közé tartozik, melyek minden újraolvasással egyre gazdagabbá teszik olvasójukat.