Buddhista regék és mondák

Új arculatot kapott a  Regék és mondák sorozat. A Buddhista regék és mondák jelent meg elsőként új köntösben.  A sorozat tizedik kötete ismét a kelet világába kalauzolja a történelem és az irodalom iránt fogékony olvasót: Thaiföldre, Kambodzsába, Burmába és Laoszba. Számos dolog összeköti ezeket az országokat, kultúrájuk nem határolódik el egymástól éles vonalakkal. A legfőbb közös vonások az életmódban, a vallásban, a hasonló gondolkodásmódban és a hagyományok tiszteletében keresendők. Ennélfogva könyvünk történeteiben is fontos szerepet játszik a természetközeli, a természet ritmusa által megszabott élet, az ősök tisztelete, az uralkodónak és a szülőknek való feltétlen engedelmesség. Talán ennél is fontosabbak azonban a regék varázslatos elemei, a repülésre is képes bátor hős, aki varázsfegyverével mindenkit legyőz, a hős segítségére siető Indra isten, vagy a varázsláshoz ugyancsak értő remete. A legerősebb kapocs a négy ország, következésképp a négy ország kultúrája között a buddhizmus, mégpedig a buddhizmusnak a hinajána (keskeny ösvény, kis kocsi) ága, ezen belül is a reinkarnációba vetett hit. A reinkarnáció nagy fegyelmező erő, jelentős hatással volt és van a lakosságra, hiszen aki az életben becsületes, nem lop, nem hazudik, segíti a gyengéket, és hozzájárul a templom fenntartásához, az következő életében érdemei szerint kerül jobb sorba. Aki pedig hazug, gonosz vagy kapzsi, az újjászületésekor alacsonyabb sorsú ember, sőt akár állat is lehet.
Kötetünk regéi és mondái a Thaiföld, Kambodzsa, Burma és Laosz buddhista templomaiban őrzött szent könyvekből (pl. Tripitaka gyűjtemény) származnak, amelyek azonban bőségesen tartalmaznak világi történeteket is. Ugyancsak gazdag forrása a mondáknak mind a négy országban a szájhagyomány; vándor mesemondók terjesztették a történeteket a XII. századtól fogva.
A Buddhista regék és mondák kötet fordítója, összeállítója és válogatója Maróczy Magda, akit a távol-keleti irodalomban kicsit is járatos olvasó számára aligha kell bemutatni.