Digitális média és mindennapi élet

Vajon mi motiválja egy fiatal döntését, amikor az esti buliról a Facebookon, az Instagramon posztol egy képet, esetleg Twitter bejegyzés mellett dönt vagy akár egyszerre mindhárom közösségi média felületen megosztja az élményt? A 21. század médiahasználatának mintázatait milyen tényezők befolyásolják? A motivációkból és döntésekből milyen eltérő digitális életstílusok születnek? A negyedik ipari forradalom kellős közepén nem az a kérdés, hogy megváltoztatja-e életünket a digitális környezet, s benne a digitális média, hanem az, hogy hogyan? A könyv a médiakonvergencia jelenségébe ágyazva járja körül a témát. A konvergencia napjaink legszembeötlőbb jelensége, s ezzel együtt a legtöbbet használt és legkomplexebb kifejezés a médiatudományban. Vannak, akik technológiai, vannak, akik gazdasági még mások kulturális oldalról közelítenek vizsgálatához. Jelen kötet arra vállalkozik, hogy képet adjon a kortárs konvergencia-elméletekről esetenként azok kritikájáról: Nicolas Negropontétól Jan van Dijk írásán át Henry Jenkins konvergens kultúra-elméletéig. A könyv mindeközben arra is választ keres, hogy a média változását miként próbálja követni a médiatudomány változása. A klasszikus tömegkommunikációs eszközökre kidolgozott elméletek jó része nem adaptálható az új média működésére. Hogyan tovább? Emeljük a kutatás középpontjába a számítógépes programot és hívjuk Software Studiesnak ami eddig médiatudomány volt? Esetleg legyen Media Studies 2.0 vagy User Studies? Milyen új kutatásmódszertanok fogadhatók el, mi visz közelebb a digitális média megértéséhez, a Big Data vagy inkább a Small Data? Jelen kötet a terület feltárásáig és a kérdésfeltevésig jut. A válaszokra még egy kicsit várnunk kell.