Kolumbusz

Kolumbusz Kristóf, a zseniális navigátor 1492-ben úgy vágott neki az Atlanti- óceánnak, hogy semmit sem tudott róla. Mélyen hitt azonban abban, hogy nyugat felé hajózva elérhet a fűszerekben és aranyban gazdag Keletre. Amikor öthetes hajóút után partra szállt a Bahamákon, visszavonhatatlanul megváltoztatta a történelem menetét.
Kolumbusz hosszú évekig kilincselt támogatásért az európai uralkodóknál, míg végül Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella megbízásából nekivághatott első expedíciójának, amelyet még három másik követett. A kapitány célja az volt, hogy bebizonyítsa: elhajózik a Távol-Keletre néhány hét alatt, megtéríti az ott talált őslakosokat, és értékes rakománnyal tér vissza Spanyolországba.
Ezek a későbbi expedíciók az elsőnél is kalandosabbak, erőszakosabbak és homályosabbak: felfedik Kolumbusz rejtélyes érzékét a tengerhez és fantasztikus navigációs képességeit, ugyanakkor rendkívüli alkalmatlanságát a felfedezett területek kormányzására. Kalandjai során alig néhány tengerészét veszítette el, ő maga azonban testben és lélekben megtörve halt meg. Az első út dicsőséget hozott a felfedezőnek, viszont a további expedíciók során meg kellett fizetnie ennek politikai, erkölcsi és gazdasági árát.