Szecessziós építészet a Magyar Királyságban (1893–1918)

A tárgyalt időszakban az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező történelmi Magyar Királyság területén a szecessziós építészet, valamint stílusbeli összefüggéseinek hiánypótló bemutatása az 1893-as első épített örökségi emléktől 1918-ig.

A szecessziós mozgalom bemutatása egy bevezető szakmai tanulmány, valamint kereken 600 egészben vagy részben, eredeti állapotában vagy átalakított formában, de napjainkban is álló épített örökségi emlék egységes szempontok alapján történő ismertetésén keresztül valósul meg.
A szecesszió sokféle stílusbeli változatának a bemutatása mellett fontos cél a legkülönfélébb épülettípusok ismertetése, a lakóépületektől és a középületektől kezdve a szakrális épületeken és fürdőépületeken át a vasútállomásokig és az ipari épületekig.

A művészettörténeti, építészettörténeti és történeti tudományos kutatások a legkorszerűbb kutatási módszertan és a nemzetközi tudományos életben bevett protokollrendszer használatával történtek a történelmi Magyar Királyság egykori területén lévő mai államokban kutató szakemberek, művészettörténészek, építészek bevonásával. A kötet hatvanegy szerző kutatásait, gyakran alapkutatásait tartalmazza. E nagyszabású vállalkozás nemzetközi összefogással valósult meg az anyaországi és határon túli magyar szakemberek mellett szlovák, ukrán, szerb és horvát kollégák szoros együttműködésében.

A kötet célkitűzése hiánypótló módon feldolgozni, és mind a szakmai közönség, mind a nagyközönség számára bemutatni, közkinccsé tenni a szecessziós építészeti örökséget, különös tekintettel az eddig a kutatás fókuszába nem került épületekre. A kutatások során tehát az ismertebb épületek bemutatása mellett fontos cél volt a „rejtettebb” településeken álló kevésbé ismert szecessziós emlékek szerepeltetése, a köztudatba történő beemelése is. Amellett, hogy vannak olyan városok, amelyek önmagukban megérdemelnének egy kötetet, számos „újonnan felfedezett” épület és építész ismerhető meg a könyv hasábjain. Ez az alapkutatási jelleg természetesen a levéltári és tervtári kutatások során is megmutatkozott, rendkívül sok épület eredeti tervanyaga jelen kötetben kerül első ízben közlésre.