Vasfüggöny

Anne Applebaum A Gulag története után most a vasfüggönyt veszi szemügyre. 1944-ben a Szovjetunió elkezdte a később "népi demokratikus" néven nevezett országok felszabadítását és lerohanását. A világháború végén kiderült, hogy a nyugati hatalmak nem képesek és nem hajlandók szembeszállni a szovjet birodalmi törekvésekkel. Kelet-Európa - ahogy ekkor elnevezték, hogy kevésbé sértse a Nyugat érzékenységét - sorsa megpecsételődött. A Vörös Hadsereg mellett azonnal megjelentek a szovjet titkosrendőrök és a moszkovita kommunista vezetők, és elkezdődött bő féltucat ország megtörése. Hogyan jutottak hatalomra a kommunisták? Mit vontak azonnal az ellenőrzésük alá, és mit engedtek át ideiglenesen a (majdnem) szabadon választott más pártoknak? Mi történt az egyházzal és a civil társadalommal? Mi itt Közép-Európában - ahogy titokban neveztük magunkat a legsötétebb években is - még emlékszünk. De ha saját hazánk kommunista történelmével tisztában is vagyunk, a többi ország sorsa nagyon is gondolatébresztő lehet. Anne Applebaum az ideiglenesen megnyílt orosz levéltárakból, az 1989-ben felszabadult országok titkosszolgálati iratanyagából vett ismeretek mellett memoárokat, emékiratokat, történeti kutatásokat dolgoz fel, és személyes beszámolókat, mert sok még élő tanúval sikerült beszélnie. Ha meg akarjuk érteni, miért alakul annyira nehezen a demokrácia a hajdani csatlósállamokban, íme, itt a könyv, amely megvilágítja. Anne Applebaum: A Gulag története 2004-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. Applebaum a Yale egyetemen végzett, doktori képzést a London School of Economicsban kapott. A kilencvenes években Varsóban és Londonban élt újságíróként. A The Economist és a The Washington Post rovatvezetője volt. 2010-ben megkapta a Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban, a díjjal a közép-kelet európai szabadság és demokrácia előmozdítására tett erőfeszítéseket ismerik el. 2013-ban felvette a lengyel állampolgárságot. Férje, Radosław Sikorski a lengyel külügyminiszter.